A tengerentúli nagyvállalatok egyre nagyobb arányban alkalmazzák az amerikai kreatív mérnököket, kutatókat, akik a tapasztalat szerint a nagy céghez belépve egyre kevésbé lesznek termelékenyek a kulcsfontosságú innovációk, újítások terén.
Az amerikai Wall Street Journal próbálta feltárni, mely vállalkozási forma segíti jobban az innovációk megszületését és megvalósulását. Ehhez felhasználta a Chicagói Egyetem tanulmányát, illetve megszólaltatta Noam Bardint, a Waze navigációs alkalmazást fejlesztő cég korábbi vezérigazgatóját.
Bardin a Wall Street Journalnak elmondta, hogy már a felvásárlás utáni első hetekben szembesültek a megdöbbentő vállalati bürokráciával. Egy startup számára idegen a sok jóváhagyó és minden egyes döntésről szóló megbeszélés.
Inkább a döntések gyors meghozatala, majd – tévedés esetén – azok gyors változtatása volt számukra a megszokott.
Bardinnak végül bő hét évig sikerült kitartania a Google-nél, majd 2021-ben távozott. Azóta alapított egy másik startupot, egy Twitter-szerű híralkalmazást, a Post.newst. Amit ezalatt megtapasztalt, az egybevág azzal, amit az üzleti életet tanulmányozó kutatók megállapítottak:
a nagyvállalatok legtöbbször hajlamosak arra ösztönözni az alkalmazottaikat, hogy inkább óvatosak legyenek, mint merészek,
hogy az egyszerű helyett túlságosan bonyolult megoldásokat keressenek, és hogy az előléptetésre törekedjenek az ügyfelek kiszolgálása helyett.
A közgazdászok szerint aggasztó lehet ez a folyamat, ami Amerika legkeresettebb és legképzettebb munkavállalóival megtörténik, mivel mindez az innováció ütemével szorosan kapcsolódik és különösen, márpedig az innováció volt az, ami a dicső múltban megalapozta Amerika gazdasági sikereit.
A Chicagói Egyetem és az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának kutatói által közzétett tanulmány azt mutatja, hogy amikor az ötletgazdák nagy cégekhez csatlakoznak, nagyobb fizetést kapnak, de kevesebb új innovációt hoznak létre ezután, mint a fiatal cégek által felvett technológiai guruk. A kutatás során vizsgálták a termelékenység növekedésének lassuló üteme mellett annak az okait is, hogy egy jelenleg kevesebb mint 400 alkalmazottat foglalkoztató startup, az OpenAI képes volt előbb kiadni egy hasznos mesterségesintelligencia-chatbotot, mint bármelyik technológiai óriásvállalat, amelynél többször annyian dolgoznak a mesterséges intelligencián.
És nem csak a technológia az egyetlen olyan ágazat, amelyben a nagyvállalatok egyre több újítót és az általuk létrehozott szellemi tulajdont vonzanak be. Hasonló folyamatokat tapasztalhatunk a pénzügyeknél, a kiskereskedelemben, a hulladékgazdálkodásban vagy a gyógyszertárellátások kezelésénél.
Noam Bardin azzal indokolta a változást, hogy másfajta ösztönzők vannak az induló vállalkozásoknál. Szerinte a Waze eladása előtt mindenkinek pénzügyi érdeke fűződött a vállalat termékeinek színvonalához. Miután a Waze leányvállalat lett, a továbbiak már csak az előléptetésről szóltak. Ez volt a legrövidebb út a meggazdagodáshoz, mivel ez határozta meg a fizetést és a részvényjuttatásokat.
Az új tanulmány szerzői hasonló problémákat tártak fel a nagy cégekhez csatlakozott ötletgazdák esetében is.
Ufuk Akcigit, a Chicagói Egyetem közgazdászprofesszora, a tanulmány társszerzője szerint a nagyvállalatok udvarlása az újítók becserkészésére jó néhány olyan hatással jár, amely rossz hatással van az innovációra. Például az ötletgazdák az elmúlt évtizedekben kisebb valószínűséggel lettek vállalkozók és nagyobb eséllyel dolgoztak nagyvállalatoknál. A legnagyobb cégeknél foglalkoztatottak aránya a 2000. évi kevesebb mint 50 százalékról a 2010-es évek végére 58 százalékra nőtt.
Noam Bardin szerint a nagyvállalatoknál az emberek lassabban generálnak új ötleteket, és lassabban juttatják el azokat az ügyfelek elé a rosszul összehangolt ösztönzők, a bürokrácia és az intézményi kockázatkerülés miatt. „Azoknak az embereknek, akik egy nagyvállalatnál maradnak, ugyanazokat a játékokat kell játszaniuk, mint mindenki másnak, ami azt jelenti, hogy az innovatív oldaluk nem segíti őket. A politikai oldaluk az, ami előlépteti ezeket az embereket” – teszi hozzá.
Bardin nem kételkedik abban, hogy a nagyvállalatoknál dolgozóknak is van sok jó ötletük, de a nehézséget ezek megvalósítása jelenti.
Akcigit szerint
„Amíg kicsi vagy, tudod, mi történik a cégen belül, ha összeállítasz valamilyen új technológiát vagy terméket, az viszonylag gyorsan napvilágot láthat” – mondja a tanulmány társszerzője.
Hasonló folyamatokat nem csak az egyének, a vállalatok szintjén is megfigyeltek. Egy 2021-es, Gyilkos felvásárlások című tanulmányban Colleen Cunningham, a Utahi Egyetem közgazdásza és kollégái azt találták, hogy a cégek néha nem azért vásárolnak meg egy startupot, hogy annak a technológiáját beépítsék, hanem hogy semlegesítsenek egy potenciálisan veszélyes versenytársat.
A gyilkos felvásárlások kifejezést azóta használják a trösztellenes jogalkalmazók is, különösen a technológia területén. És rendszeresen felvetik az ilyen típusú fúziók veszélyét.
Történelmi tapasztalat, hogy a tisztességes versenyből származó egyik legfontosabb előny az innováció.
Nem mindenki ért egyet azzal, hogy a hatalomnak és az innovátoroknak a nagyvállalatok kezében való koncentrációja rosszat tesz a versenynek vagy az amerikai gazdaságnak. Ugyanis az ilyen folyamat nem árt az innovációs startupok létrejöttének. Elemzésekkel támasztják alá ezt, amelyek szerint Amerika még mindig nagy növekedésű, high-tech startupokat hoz létre, és minél koncentráltabb egy iparág, annál több ilyen típusú startup születik benne.
És persze az is vitatott, hogy a szabadalmak száma minden esetben valós képet ad-e a nagyvállalathoz csatlakozott kutatóról.
ami azt jelenti, hogy sokkal többet tudnak kihozni abból a pénzből, amit kutatásra és fejlesztésre költenek.
Viszont a nagyvállalatok által felvett munkavállalók innovációi egyre nagyobb valószínűséggel irányulnak e cégek méretének és piaci dominanciájának megőrzésére, mint valóban új termékek és szolgáltatások létrehozására. Itt gondolhatunk olyan nagy technológiai vállalatokra is, amelyek a versenytársaik termékének egy újabb, hasonló másolatát dobják piacra.
Természetesen az innovatív új startupok még mindig megjelenhetnek és megzavarhatják az inkumbens cégeket. Az OpenAI, a ChatGPT mögött álló startup egy példa erre. Lehet, hogy nem az innováció az, amiben a nagyvállalatok a legjobbak, de lassan a komplex szolgáltatások piacrajutásának terén, másfajta szervezet nem képes a nagyok méretéből eredő előnyöket kihasználni. Ami az OpenAI-val kapcsolatban aggasztó, hogy a nagyvállalatok dominanciája a startupokat már az életük korai szakaszában rákényszerítheti a partnerség kialakítására a nagyvállalatokkal.
Az Egyesült Államokban az innovátorok száma és a K+F-be befektetett pénzösszegek folyamatosan növekszenek. Az üzleti dinamizmus – az új cégek létrejöttének, növekedésének és bukásának üteme – azonban a kutatások nagy része szerint csökken és lassul a gazdasági növekedés is.
Az az elképzelés, hogy ha több erőforrást fordítanak a K+F-re, akkor gyorsabban fognak növekedni, úgy tűnik, mostanra az Egyesült Államokban megtört.
Értjük mi, hogy ezzel próbálják hitelteleníteni a kormányt, viszont nem biztos, hogy a magyarok számára mérvadó, mit mond egy bukott nagykövet és annak leköszönő kormánya.
Valótlanságokat állított a Floydot lefogó rendőrről.
A futótüzekhez rég hozzászokott már Los Angeles népe, de a mostani tüzek drámai léptékben nyaldossák a kaliforniai óriásváros különböző környékeit. Magyar utazót kérdeztünk a helyszínről!
A szélsőséges lépések a nemzetközi konzervatív összefogás erősödéséhez vezettek.
„Komoly megfontolás” előzte meg a miniszter szankcionálását – hangoztatta a távozó nagykövet.
Az USA eddig sem volt jótékony kiscserkész, a jövőben meg még kevésbé lesz az.
Késések mindig lesznek, de az a cél, hogy minél kevesebb és minél kisebb legyen – mondta Hegyi Zsolt.
Háfra Noémi egy interjúban bevallotta, fel akart hagyni a kézilabdázással.
